A barokk kori Pápáról a Barokk Egyesület rendezvényén
Harmadik előadását tartotta ma este a Pápa Barokk Hagyományőrző Közhasznú Egyesület az Esti Kornél Kávéházban. A téma ezúttal a barokk kori Pápa volt, az előadó pedig Mezei Zsolt, a Pápai Református Gyűjtemények főkönyvtárosa. A helytörténész eredetileg a barokk kori Pápa hétköznapjairól, lakosainak mindennapi életéről és ünnepeiről szeretett volna beszélni, ám mint mondta, erről nagyon kevés dokumentum maradt fenn, így hiteles kép nem adható e témában. A barokk kori Pápa életének viszont meghatározója volt a nagyszabású építkezés sorozat és a céhes világ, ezért a korabeli város életének e két területét ismertette meg a hallgatósággal.
-Pápán a barokk kor az építkezések évszázada volt, ugyanakkor a városfejlesztésnek nagyon fontos részét jelentette a céhes ipar fejlesztése és a gazdasági fellendülés erősítése. A XVII-XVIII. században a városban folyó építkezésekről sok és részletesen feldolgozott dokumentum áll rendelkezésre, a hétköznapi életről – ide értve a céhek mindennapjait – viszont lényegesen kevesebb információnk van – mondta el Mezei Zsolt. Az előadást a barokk kor meghatározásával, főbb jellemzőinek ismertetésével kezdte a helytörténész, majd azokról az építkezésekről és épületekről szólt, melyek a XVIII. század városépítő tevékenységének legfontosabb elemei voltak.
-Ha a legtágabb értelemben beszélünk a barokkról, akkor a ferencesek visszatelepítésétől, az 1660-as évektől Napóleonig, vagyis az 1800-as évek elejéig tartó időszakot idézzük fel. E bő évszázad első szakának jelentős épülete a Ferences templom és kolostor, ami 1678-80 között épült, az utolsó ilyen kézzel foghatóan megmaradt épülete pedig a Kálvária templom, melyet 1795-ben emeltek – sorolta az előadó. A kettő között rendkívül sok és jelentős építkezés zajlott a városban, e korban építették meg a Pálos templomot, a kastélyt, a kórházat, amik egyértelműen bizonyítják, hogy a barokk időszaka az építkezések évszázada volt Pápán. A nagy volumenű tervezéseket, a művészi építési munkákat osztrák és német mesterek, az iparos embert kívánó munkákat pedig a helyi mesterek végezték, tudták meg a jelenlévők. Az iparosságról Mezei Zsolt elmondta, egy 1734-es összeírás szerint már több mint húsz céh működött a városban, ezek közül sok már az előző században kiváltságot kapott – köztük a csizmadiák, szabók, molnárok és bognárok-, és több céh a XVIII. században jött létre, így a serfőző, posztóverő, kékfestő, hamuzsírkészítő, kőedény gyártó is. Az előadó korabeli írásokból idézte fel a céhek szigorúan szabályozott életét és több érdekességet emelt ki a mindennapi élet szervezéséből és a XVIII. század városi történéseiből.
Az előadás kapcsán Mészáros Szabolcs, az egyesület elnöke elmondta, a barokk kori Pápa megismertetését célzó programsorozat folytatódik, a jövőben két fiatal tart majd előadást, emellett pedig további programokat szerveznek az egyesület tagjainak és az érdeklődőknek. A Pápai Barokk Hagyományőrző Közhasznú Egyesület a hétvégi Utazás kiállításon barokk viseletben vett részt a kastély népszerűsítésében és a március végi kastélynyitó programban is részt kívánnak venni.
-Pápán a barokk kor az építkezések évszázada volt, ugyanakkor a városfejlesztésnek nagyon fontos részét jelentette a céhes ipar fejlesztése és a gazdasági fellendülés erősítése. A XVII-XVIII. században a városban folyó építkezésekről sok és részletesen feldolgozott dokumentum áll rendelkezésre, a hétköznapi életről – ide értve a céhek mindennapjait – viszont lényegesen kevesebb információnk van – mondta el Mezei Zsolt. Az előadást a barokk kor meghatározásával, főbb jellemzőinek ismertetésével kezdte a helytörténész, majd azokról az építkezésekről és épületekről szólt, melyek a XVIII. század városépítő tevékenységének legfontosabb elemei voltak.
-Ha a legtágabb értelemben beszélünk a barokkról, akkor a ferencesek visszatelepítésétől, az 1660-as évektől Napóleonig, vagyis az 1800-as évek elejéig tartó időszakot idézzük fel. E bő évszázad első szakának jelentős épülete a Ferences templom és kolostor, ami 1678-80 között épült, az utolsó ilyen kézzel foghatóan megmaradt épülete pedig a Kálvária templom, melyet 1795-ben emeltek – sorolta az előadó. A kettő között rendkívül sok és jelentős építkezés zajlott a városban, e korban építették meg a Pálos templomot, a kastélyt, a kórházat, amik egyértelműen bizonyítják, hogy a barokk időszaka az építkezések évszázada volt Pápán. A nagy volumenű tervezéseket, a művészi építési munkákat osztrák és német mesterek, az iparos embert kívánó munkákat pedig a helyi mesterek végezték, tudták meg a jelenlévők. Az iparosságról Mezei Zsolt elmondta, egy 1734-es összeírás szerint már több mint húsz céh működött a városban, ezek közül sok már az előző században kiváltságot kapott – köztük a csizmadiák, szabók, molnárok és bognárok-, és több céh a XVIII. században jött létre, így a serfőző, posztóverő, kékfestő, hamuzsírkészítő, kőedény gyártó is. Az előadó korabeli írásokból idézte fel a céhek szigorúan szabályozott életét és több érdekességet emelt ki a mindennapi élet szervezéséből és a XVIII. század városi történéseiből.
Az előadás kapcsán Mészáros Szabolcs, az egyesület elnöke elmondta, a barokk kori Pápa megismertetését célzó programsorozat folytatódik, a jövőben két fiatal tart majd előadást, emellett pedig további programokat szerveznek az egyesület tagjainak és az érdeklődőknek. A Pápai Barokk Hagyományőrző Közhasznú Egyesület a hétvégi Utazás kiállításon barokk viseletben vett részt a kastély népszerűsítésében és a március végi kastélynyitó programban is részt kívánnak venni.
Galéria:
nincsenek képek
