A pápai zsidó ótemetőben jártunk - Adalék Pápa 18. századi történetéhez



Pápa város 18. századi történetének, a város barokk megújulásának, nagyléptékű fejlődésének egyik jelentős lépése, hogy Esterházy Ferenc a kereskedelmi élet fellendítésére 1748-ban zsidó családokat telepít be és megengedi, hogy régi hitközségi szervezetüket megerősítsék.
A pápai zsidó közösség védlevéllel nyittatott temetőt 1748-ban. Az alapító levél ugyan nincs meg, de 1748-ban a számadási könyvben rögzítették, hogy
a közösség hat forint adót fizetett a városnak a terület használatáért - mondta el Simon Zsolt, aki a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület által a Zsinagógai séták eseményeinek keretében kalauzolta az érdeklődőket nagy alapossággal és hozzáértéssel a pápai zsidóság ó- és új temetőjében.
Pápán az 1748 előtti időszakban a zsidó közösség első temetője feltételezhetően a mai Kálvária temetőnél volt.  A mai Veszprémi út keleti oldalán fekvő ótemetőbe 1748-tól 150 éven át, 1898-ig temetkeztek. 1895-től a mai Alsóvárosi temető déli oldalán nyitott új temetőt a pápai zsidó közösség, azonban az ótemető már megváltott sírhelyeire még három éven át temetkeztek.
Az ótemetőben mintegy 1500 sír található. A sírkövek nagy része ún. típussírkő, a készítő mesterek, üzemek neve általában megtalálható a kövek lábazatán. Néhány különleges formájú síremlékkel is találkozhatunk, ilyenek például a hasáb alakú rabbisírok, vagy a kerek sírkövek is. A temető legrégebbi 22 síremléke 1755-1795 között készült.
A temetőlátogatáson a Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület tagjaiként nagy érdeklődéssel vettünk részt, köszönjük a lehetőséget és a részletes, alapos, mindenre kiterjedő vezetést!

-MSz


Galéria: