Esterházyak Pápán
A Pápai Barokk Hagyományőrző Közhasznú Egyesület február elején indult előadássorozatának soron következő programja ma az Esterházy-család pápai ágáról adott átfogó képet. Dr. László Péter történész az egész országban jelentős birtokokkal rendelkező Esterházy-család ún. ifjabb fraknói ágának bemutatására szorítkozott előadásában. A Gróf Esterházy Kastély-és Tájmúzeum nyugalmazott igazgatója a ’90-es években kezdett igazán elmélyülni az Esterházy-család históriájában, ami nem kis kihívást jelentett számára, hiszen a rendelkezésre álló irodalom nagyon csekély – fogalmazott a történész.
Az Esterházy-család ifjabb grófi ágának bemutatása alkalmával az előadó a család 17-18. századi tevékenységét ismertette meg közönségével. Különleges ez az időszak, hiszen az Esterházy-család ekkor alapozta meg birtokait Pápán, ekkor indultak el a nagy építkezések a városban és környékén. - Egy új világ kezdődött a török visszaverése után, a Rákóczi-szabadságharc leverése után. Egy békésebb időszak következett be. Megkezdődtek az építkezések, a birtokok újjászervezése, hiszen a falvak elnéptelenedtek, hiába voltak nagybirtokok, ha üresek voltak a falvak, nem volt, aki megművelje a földeket.
A történész előadásában úgy fogalmazott, Esterházy Miklós volt a család első tagja, aki mind a vagyont, mind a rangot megalapozta. Miután feleségül vette Dersffy Orsolyát az ország vagyonosabb emberei közé emelkedett. Felesége halála után újranősült, az új feleség Nyáry Krisztina is jelentős vagyont vitt magával a házasságba. Így nem volt meglepetés, hogy az 1625-ös soproni országgyűlésen Esterházy Miklóst az ország nádorává választották – derült ki az előadáson. László Péter elmondta azt is, a vár később a nádor fiatalabb fia Esterházy Ferenc, az ifjabb fraknói ág alapítója kezében volt. A Rákóczi-szabadságharc végével a vár katonai feladatai megszűntek, elvesztette funkcióját, így annak ekkor már kényelmi szempontoknak kellett megfelelni és hirdetnie kellett a grófi család fényűző életét – tudtuk meg a történésztől.
A birtokos Esterházy Ferenc úgy döntött, hogy a várat egy nagy barokk kastéllyá építi át. Az első munkálatok 1717-ben kezdődtek, a munka akkor gyorsult fel, amikor 1743-ban Franz Anton Pilgram neves bécsi építész kapott megbízást a kastély tervezésére. Ő alkotta meg azt a tervet, amelyet a nádor-termi Pápa-látképen láthatunk. Pilgram terve nem valósult meg teljes egészében, mert az 1750-es évek végén az új birtokos, gróf Esterházy Károly püspök figyelmét az egyházi építkezésekre fordította. Pápán ő építtette a nagytemplomot és a kórház épületét.
Dr. László Péter 1995-ben került a pápai múzeum élére. A szakmáját tekintve egyiptológus szakember mélyrehatóan tanulmányozta a pápai kastély és az Esterházy-család ifjabb fraknói (pápai) ágának történetét. Az izgalmas családi kötelékekről szóló históriából ma este egy kis szeletet kaptak azok, akik ellátogattak a Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület programjára. A barokk hagyományokat, értékeket népszerűsítő szervezet következő előadásán a barokk kori Pápa hétköznapjairól és ünnepeiről esik szó március 5-én.
Az Esterházy-család ifjabb grófi ágának bemutatása alkalmával az előadó a család 17-18. századi tevékenységét ismertette meg közönségével. Különleges ez az időszak, hiszen az Esterházy-család ekkor alapozta meg birtokait Pápán, ekkor indultak el a nagy építkezések a városban és környékén. - Egy új világ kezdődött a török visszaverése után, a Rákóczi-szabadságharc leverése után. Egy békésebb időszak következett be. Megkezdődtek az építkezések, a birtokok újjászervezése, hiszen a falvak elnéptelenedtek, hiába voltak nagybirtokok, ha üresek voltak a falvak, nem volt, aki megművelje a földeket.
A történész előadásában úgy fogalmazott, Esterházy Miklós volt a család első tagja, aki mind a vagyont, mind a rangot megalapozta. Miután feleségül vette Dersffy Orsolyát az ország vagyonosabb emberei közé emelkedett. Felesége halála után újranősült, az új feleség Nyáry Krisztina is jelentős vagyont vitt magával a házasságba. Így nem volt meglepetés, hogy az 1625-ös soproni országgyűlésen Esterházy Miklóst az ország nádorává választották – derült ki az előadáson. László Péter elmondta azt is, a vár később a nádor fiatalabb fia Esterházy Ferenc, az ifjabb fraknói ág alapítója kezében volt. A Rákóczi-szabadságharc végével a vár katonai feladatai megszűntek, elvesztette funkcióját, így annak ekkor már kényelmi szempontoknak kellett megfelelni és hirdetnie kellett a grófi család fényűző életét – tudtuk meg a történésztől.
A birtokos Esterházy Ferenc úgy döntött, hogy a várat egy nagy barokk kastéllyá építi át. Az első munkálatok 1717-ben kezdődtek, a munka akkor gyorsult fel, amikor 1743-ban Franz Anton Pilgram neves bécsi építész kapott megbízást a kastély tervezésére. Ő alkotta meg azt a tervet, amelyet a nádor-termi Pápa-látképen láthatunk. Pilgram terve nem valósult meg teljes egészében, mert az 1750-es évek végén az új birtokos, gróf Esterházy Károly püspök figyelmét az egyházi építkezésekre fordította. Pápán ő építtette a nagytemplomot és a kórház épületét.
Dr. László Péter 1995-ben került a pápai múzeum élére. A szakmáját tekintve egyiptológus szakember mélyrehatóan tanulmányozta a pápai kastély és az Esterházy-család ifjabb fraknói (pápai) ágának történetét. Az izgalmas családi kötelékekről szóló históriából ma este egy kis szeletet kaptak azok, akik ellátogattak a Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület programjára. A barokk hagyományokat, értékeket népszerűsítő szervezet következő előadásán a barokk kori Pápa hétköznapjairól és ünnepeiről esik szó március 5-én.
Galéria:
nincsenek képek
