Üdvözöljük honlapunkon!
(Kérjük, nyissa meg az Eseményk menüpontot, ahol az egyesületünkben 2024. évben történt változásokról kaphat rövid tájékoztatást! Honlapunk tartalmának megújítása, adatainak frissítése folyamatos.)
A Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület polgári szerveződés, mely elsősorban a pápai Esterházy-kastélyhoz, de szélesebb értelemben a barokk kori Pápa történelméhez kapcsolódó hagyományőrzést és a kulturális értékek közvetítését tűzte zászlajára.
A Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület 2011-ben huszonkilenc taggal alakítottuk meg. Egyesületünk elsődleges célja a pápai Esterházy-kastély népszerűsítése, ehhez kapcsolódva a barokk kor kulturális értékeinek közvetítése és a város turisztikai attrakcióinak megismertetése mind szélesebb körben. Az egyesületünk tevékenységével népszerűsíti a pápai Esterházy-kastélyt helyi, országos és nemzetközi rendezvényeken is, részt vesz a kastély programjain, barokkhoz kötődő rendezvényeket szervez, emellett pedig célul tűzte ki a barokk viselet, gasztronómia, művészet és kultúra megismerését és megismertetését.
A tagság javaslatára tevékenységi körünkbe soroltuk az ifjúságnevelést, a múzeumpedagógiai foglalkozások szervezését, valamint nyomtatott és digitális ismeretterjesztő kiadványok készítését is, amennyiben anyagi lehetőségünk nyílik rá. Azaz – modern szóval élve – az Esterházy-kastély és a hozzá kapcsolódó barokk értékek marketing tevékenységét vállaltuk.
Egyesületünk annyiban újszerű, hogy a számos, a magyar hagyományok ápolásán alapuló egyesület sorában viszonylag kevés az, amelyik a barokk értékek megismertetésével foglalkozik. Szeretnénk, ha a barokkhoz kapcsolódó hagyományőrző tevékenységünk külsőségei miatt nem visszatetszést, hanem tetszést váltana ki az emberekből, hiszen ezt a kort a díszítettség, harsányság jellemezte, emellett azonban olyan maradandó értékeket teremtett, melyeket meg kell becsülni.
A pápai Esterházy-kastély története
Pápa város eredete I. (Szent) István király korába nyúlik vissza. Honalapító királyunk a Bakony lankái és a Kisalföld termékeny síkságának találkozásánál egy királyi udvarházat hozott létre, amely a környék központi települése lett. A gyorsan fejlődő Pápa egészen 1387-ig királyi tulajdonban maradt, amikor a Garai család kapta meg érdemei elismeréseként.
A mai kastély helyén álló első, biztosan ismert épületet, egy vára a Garaiak építették 1408 és 1432 között, hogy az észak-dunántúli birtokaik védelmét növeljék. Garai Miklós 1459-es halálával a család hatalma megingott, lassanként elvesztették a magyar királyok támogatását, szegényedni kezdtek. Ennek a következményeként Garai Jób 1479 körül eladta a várat a hozzá tartozó tekintélyes uradalommal együtt Szapolyai Istvánnak, Mátyás király nagyhatalmú emberének, aki 1499 karácsonyán Pápán halt meg.
Pápa Szapolyai István fia, a híres Szapolyai János kezében volt Mohács idején. Miután Jánost királlyá választották, elkezdődtek a harcok Habsburg Ferdinánddal a magyar trónért. Pápát rövid ideig Thurzó Elek birtokolta, majd mindkét király részéről a Gárdonyi révén közismert Török Bálint lett Pápa ura. A törökök ekkor már az ország belső területeit fenyegették, így került sor 1543-ban a Pápa elleni első török támadásra. Török Bálint hűséges emberét, Martonfalvay Imrét küldte Pápára, hogy erősítse meg a várat, és tegye alkalmassá nagyobb ostrom elleni védelemre. Az 1504-es és 50-es évek folyamán a vár és a város körül erős falakat építettek. A későbbiekben a korszak híres várépítő mesterei, Giulio Turco és Bernardo Magno is dolgozott a pápai vár építésén, amely ekkor egy viszonylag modern erődnek számított.
A kastély helyén ekkor egy nagyobb palotaépület, az északnyugati sarkon állt, mellette több kisebb ház, valamint a vár piaca, istállók és erős bástyák alkották a belső várat. A külső vár a mai belváros kerületén futó vastag, erős palánkfalakból állt. A várat és a várost északkelet felől a mai Várkert és Tókert helyén elnyúló tó védte. A törököknek az erős védművek ellenére 1594-ben a védők gyáva menekülése miatt sikerült elfoglalni a várat, amit a keresztény seregek 1597-ben ostrommal, rohammal foglaltak vissza. Ezt követően a törökök 1683-ban két hónapra még megszállták Pápát, harcok ekkor már nem folytak.
Pápát a kihalt Török-család utáni örökléssel 1626-ban szerezte meg Esterházy Miklós nádor. A rövid ideig, 1630 és 1648 között Csáky László zálogában lévő Pápát az Esterházy-család tagjai közötti birtokmegosztás révén 1670 körül az ifjabb fraknói (pápai) ág alapítója, Esterházy Ferenc kezében találjuk. A Rákóczi-szabadságharc végével a vár katonai feladatai megszűntek, ezért a birtokos Esterházy Ferenc úgy döntött, hogy a várat egy nagy barokk kastéllyá építi át. Az első munkálatok 1717-ben kezdődtek. A munka akkor gyorsult fel, amikor 1743-ban Franz Anton Pilgram neves bécsi építész kapott megbízást a kastély tervezésére. Ő alkotta meg azt a grandiózus tervet, amelyet a nádor-termi Pápa-látképen láthatunk. Pilgram terve nem valósult meg teljes egészében, mert az 1750-es évek végén az új birtokos, gróf Esterházy Károly püspök figyelmét az egyházi építkezésekre fordította. Kisebb munkálatok azonban még az 1780-as évek végén is folytak, olyan híres építészek vezetésével, mint Fellner Jakab és Grossmann József. A kastélykápolna freskóinak elkészítését Johann Ignaz Mildorfer bécsi akadémikus művészre bízta Esterházy Ferenc.
A kastély külsejében a 18. századot követően alig történt változás. Gróf Esterházy Pál az 1860-as években a belső termeket felújíttatta, ekkor alakította ki a nádor termet, Ősök Csarnokát, illetve sok új bútort hozatott. Legfontosabb változtatás a kastélykapu felállítása volt. A kaput Párizsban vette, a szóbeszéd szerint a Tuileriák egyik, akkor leszerelt kapuja volt, amelyet 1750 körül készítettek Versailles-ban.
A kastély sorsa 1945-ben fordult tragikusra. Ekkor a szovjet hadsereg szállta meg, a bútorzatot elszállítatták, elégették, tönkretették. Ma már csak nagyon kevés berendezési tárgy található meg, az épületben is komoly károk keletkeztek. A szovjet megszállás a kastélyban 1959-ben ért véget, azóta a várost szolgálja az épület.
